Talán nem véletlen, hogy a RamCity Rádió elindulása éppen a napokban történik. Szigetszentmiklós határában Lakihegyen tanyázik ugyanis egy öreg hölgy, aki régi jó barátja és kiszolgálója volt évtizedekig a magyarországi rádiózásnak, a hőskortól kezdve. Élelmedett kora ellenére pedig, még mindig  karcsú és gyönyörű! A Lakihegyi adótorony, mely valóban nagy idők tanúja, decemberben lesz 85 éves!

A tornyot, 1933 július 1-jén kezdték el építeni a MÁVAG szerelői Massányi Károly vezetésével, s öt hónap építés után, végül decemberben adták át, a világ akkori legmagasabb, fémszerkezetű építményeként!

A tornyot nem véletlenül tervezték ilyen magasra: a rádióadást zavaró fadingjelenséget ezen a magasságon tudták elkerülni. A torony két részből állt: a 284 m magas fémszerkezetből, és a 30 m magas, kitolható hangolócsőből.

A teljes, 314 méteres magasságnak volt egy történelmi oka is: ezzel vettünk revansot Trianonért a franciákon. Az első világháború után, a trianoni béketárgyalások francia küldöttsége ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy olyan torony ne épülhessen, amely magasabb az Eiffel-toronynál. A lakihegyi  acélszerkezet 284 méteres magassága így  nem ütközött akadályba, az észrevétlenül becsempészett hangolócső kitolása után viszont átvette az elsőséget az Eiffel-toronytól.

A karcsú és monumentális méretei ellenére is légies szerkezet, egy 6×6 méteres, földbe ásott betontömb-alapzaton áll. Nyolc darab, egyenként 220 méter hosszú acél feszítőkötél tartja, hogy biztosan álljon. Teljes súlya kötelekkel együtt 480 tonna, azaz közel félmillió kilogramm.

Szinte hihetetlen, de ezt a brutális súlyú építményt kettő darab, acél félgömbbel borított, belül üres, mindössze 9 centiméter falvastagságú porcelánkúp viseli! A porcelánkúpok azért kellenek, hogy a tornyot, ami maga az antenna, a földtől elszigeteljék. Az acél félgömbök pedig azért, hogy  a szerkezetben ne keletkezzen feszültség, amikor kileng.

A torony építése, önmagában is mérnöki és építészeti bravúr volt: az öthónapos építkezés során, sokszor kézi emelőszerkezettel oldották meg az emelést. Az alapzatra így emelték fel például a készen, összeszegecselve érkező a toronylábat is. Mivel se megfelelő daru nem létezett, sem pedig olyan méretű helikopter, amely elbírta volna, egyedi technológiával kellett építeni. A torony tulajdonképpen, önmagát építette fel!

Ahol az acélszerkezet már elérte a megfelelő szélességet, oda a szerkezeten belülre, beillesztettek egy speciális szerelődarut, amelyet négy ponton rögzítettek, s így emelték fel apránként, a torony később érkező elemeit. Egy-egy szint elérésekor, 8 ember csörlőzte feljebb a szerelődarut, és onnan folytatták tovább a szerkezet összeszerelését.

Az építő munkások igazán belevaló fickók voltak, hiszen biztosítókötél nélkül dolgoztak a több mint 200 méteres magasságban, komolyabb balesetek nélkül. Ahogy haladt előre a szerelés, egy liftet is beüzemeltek a munkások részére, mert egyre hosszabb és fárasztóbb volt a lassanként növevő toronyra felmászni.

A torony 1933 december 1-re készült el. Az eredeti szerkezet 1944-ig állt, amikor a visszavonuló német katonák felrobbantották. Az adót 1946 tavaszára, elég rövid idő alatt újraépítették. Több évtizedig működött rádió adóként, míg végül használaton kívül helyezték, mivel feladatát a solti adó vette át.

Az elárvult torony állaga rohamosan romlani kezdett, s a nyolcvanas évek közepén, majdnem bontásra is került. Ekkor azonban olyan mértékű tiltakozás vette kezdetét, hogy végül elálltak ettől a tervtől. A szerkezetet felújítása és a talapzat cseréje után műemlékké nyilvánították.

2006-tól a nyugdíjas torony, újra munkába állt. Időszinkron jeleket sugároz, amely sugárzás ártalmas az emberi szervezetre, ezért csak kikapcsolt állapotban, a karbantartási munkák során szabad felmászni rá.  A toronyról sugárzott időjeleket az elektromos művek használja, vezérelve ezzel az éjszakai közvilágítást, a fürdőszobai bojlereket, mi több, a köztéri órákat is.

A történelem kereke persze tovább forog, s a tudomány világában is sorra jönnek az innovatívabbnál, innovatívabb megoldások, találmányok, újítások. Ahogyan helyi büszkeségünk, a lakihegyi adótorony létében eljött, úgy a nagy földfelszíni rádiók kora is leáldozóban. A világhálón ma már milliónyi webrádió kér helyet magának, s köztük a RamCity Rádió is keresi hallgatóit. A lakihegyi adótorony évfordulója kapcsán, mi is a jövőbe tekintünk, de közben azt sem felejtjük el, hogy mit köszönhetünk nagy, történelmi elődeinknek.

(forrás: INDEX)